Faluház

A dunaszentbenedeki Faluház története

 

Az újjáépített Faluház több mint száz éves múltra tekint vissza. Elődje kultúrház, Népház, s még régebben polgári olvasókörként működött. A régi, de valójában többször átalakított épület a sok-sok év alatt többféle generációt kiszolgált, s helyet adott különféle szellemiségnek, kultúrának, kis és nagy embercsoportoknak. Évtizedek óta művelődési célokat szolgál.

1892-ben a tűzvész utáni újjáépítéskor kiszélesítették a falu főutcáját, ekkor épült a református polgári olvasókörnek helyet adó épület is. Az olvasókört Ribiczei Nemes Viktor református lelkész alapította 1893-ban. A polgári olvasókörök -különösen az első világháború után- a vidéki parasztság körében közkedveltek voltak. Sok helyen politikai mozgalommá szélesedtek, de a benedeki olvasókör nem politikai céllal jött létre. A kör tagjai csak református férfiak voltak, céljuk egyszerűen hetente két-három alkalommal- főleg a téli hónapokban- összejönni, találkozni, újságot járatni, újságot olvasni, beszélgetni. Ezek az összejövetelek kiváló alkalmat szolgáltattak olvasgatásra, problémák megvitatására, az örömhírek megosztására. A körben a tagdíjakból két-háromféle újságot járattak, közadományozásból befolyt pénzekből könyveket vásároltak, majd később könyvtárat alapítottak, melynek állományát folyamatosan bővítették. A tagság 30-45 férfiból tevődött össze, az olvasókör rendezvényeiket családtagok is látogathatták.

Az 1934-35-ös átépítés idején Máté Lajos házánál működött a kör, majd a felújítást követően visszaköltözött az akkor már Népháznak nevezett épületbe. Laskay András református tanító évtizedekig nagyban segítette a kör munkáját, mai szóval élve a népművelő szerepét töltötte be a kör életében. 1936-1950 között Felnagy Sándor volt a kör elnöke, munkája során bővült a könyvállomány, és az újságok száma is gyarapodott. Az ő érdeme volt a keretkönyvtár létrehozása, amit a földművelési miniszter is támogatott. A kör sok könyvet kapott ajándékba, majd egyre többet vásároltak is. Könyvtáruk a jelenlegi községi könyvtár elődje volt. Az ötvenes években egyre nőtt az érdeklődés a könyvtár iránt, az olvasók tábora igencsak népessé vált.

1951-ben az épületet az udvar felőli részén bővítették, nagytermet és színpadot építettek hozzá. A felújított épület a Kultúrház nevet kapta, melynek átadására 1951. december 21-én (Rákosi elvtárs születésnapján) került sor. A kultúrház élére először népművelési ügyintézőt, majd kultúrház igazgatót neveztek ki Kun Mátyás tanító személyében. Egyre többen látogathatták és kezdték is látogatni az épületet, már nem csak a reformátusoké, hanem a falué volt az épület, így a lakosság katolikus része is „kultúrház-látogatóvá” válhatott. 1952-ben itt kapott helyet a mozi is, melyet hatalmas érdeklődés övezett, miden előadáson teltházra lehetett számítani. Ebben az időben alakult színjátszó csoport, gyermek és felnőtt néptánccsoport, valamint Dóra Tibor katolikus kántortanító vezetésével énekkar is. A sokrétű igénybevétel, és nagy kihasználtság következtében a lakosság néhány évvel később kinőtte az épületet, ezért 1967-ben újabb átalakításokra került sor. Bővítették a nagytermet, emellett irodát és klubhelyiséget „ragasztottak” a már meglévő épületrészekhez. A kultúrház állapota a 80-as évek végére olyannyira leromlott, hogy az akkori vezetés döntése értelmében új épület felhúzására került sor. Az új művelődési ház, azaz a mai Faluház -a régi helyére épülve- 1992-ben került átadásra, az épület teljes körű felújítására 2008-ban került sor, így ma is a falu és a környék egyik legszebb épülete.

Nyitva tartás:

vasárnap – hétfő: zárva

kedd: 10:00 – 18:00

szerda: 10:00 – 19:00

csütörtök : 11:00-19:00

péntek: 10:00 – 19:00

szombat: 13:00 – 19:00

Elérhetőségek:

Tel: 06-78/516-030

e-mail: paulinzsuzsa@gmail.com

Vezető: Posztobányi-Paulin Zsuzsanna

Dunaszentbenedeki Faluház

Hozzászólások