Településünk története

Jókai Mór egyik elbeszélésében így írt a faluról:

“… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik.

Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság.

Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok.

Szent – Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve:

-Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! “

Jókai novellák I. kötet 107-108. lap – Centenáriumi kiadás.

A Jókai említette vár maradványai régebben, alacsony vízállás mellett láthatók voltak. Tehát volt nyoma a várnak. A vár maradványai nem Paks alatt, hanem Paks felett találhatók az úgynevezett Imsós szigeten.

Benedek és Uszód között elszórtan találunk magasabb pontokat, viszont a megkérdezett öregek nem hallottak arról, hogy a házakat cölöpökre építették volna. Ellenben a mai napig is fennmaradt a nép ajkán a fent említett kiáltás.

Dunaszentbenedek Duna menti település. Népének élete szorosan kapcsolódik a vízhez.

A víz – a Duna – a Duna ágak, a vizenyős rétek, nádasok jelölték ki helyét.

A Duna adta nevét, megszabta lakóinak gazdálkodását, életmódját évszázadokon keresztül.

A Duna és környéke a part menti erdők, nádasok, a jó termőterületek élelmet, halat, vadat adott az embereknek. Állatainak táplálékot nyújtott.

Házához, eszközeihez bőven adta az anyagot.

Veszély esetén búvóhelyül szolgált, s így segítette a megmaradást.

Az életet jelentette.

Ezt a csaknem felhőtlen “paradicsomi” békességet és nyugalmat rendszeresen felkorbácsolta a Duna monumentális ereje.

Az embereknek örökös harcot kellett folytatnia a vízzel.

A gátépítés és folyamszabályozási munkák következtében sikerült gátak közé szorítani a folyót. Az ember úrrá lett a vízen. Függetlenedett tőle – mégis a kapcsolat közöttük igen jelentős maradt napjainkban is.

Régi feljegyzések szerint a falut I. István király adományozta a kalocsai érseknek.

A jobbágyfelszabadításig, mint egyházi birtok szerepelt.

Dunaszentbenedekről az első feljegyzés egy 1334. évi oklevélből maradt fenn.

Szent – Benedek 1350-ben már, mint templommal, sőt plébániával is rendelkező község volt nyilvántartva.

Bizonyos, hogy itt hajdan a reformáció és a török dúlás előtt bencés szerzetesek látták el a lelkipásztori teendőket. Innen származik a község neve is.

A katolikus templom védőszentje Szent Benedek apát a bencés rend alapítója.

A faluban élő idősek egykor arról beszéltek, hogy elődeik látták a bencés kolostor alapköveit, a falunak az Uszód felé néző részén.

Szent-Benedek a török hódoltság alatt is ezen a néven szerepelt a török adókönyvekben.

1657-ben Szelepczényi György kalocsai érsek kutatásokat végzett a volt érseki birtokok után.

Ekkor szintén szerepelt több helyen is Benedek.

Bél Mátyás Geographia-jában Szent – Benedekről megjegyzi, lakói ügyes kertészek.

A falu a régi időkben révátkelőhellyel rendelkezett, ami felgyorsította a fejlődését. Az un. Biskói rév a kalocsai főkáptalan tulajdonában volt, ami annyira jó befektetésnek bizonyult, hogy az 1720-ban újjáépített katolikus templom a rév jövedelmének jelentős részét képezte

Ebben az időben egyházi szempontból Benedekhez tartozott Uszód, Lak (Géderlak) és Ordas.

Ekkor a környék településeihez képest Benedek lehetett a legnépesebb település.

A katolikus egyház anyakönyvei 1737-ben kezdődnek.

A református egyháznál 1626-ból való az első feljegyzés.

A református egyház anyakönyve 1787. óta kezdődik.

Az 1848-49-es szabadságharc híre nem hagyta érintetlenül a lakosság szívét.

Benedeken élt és halt meg Gyurtsek István honvédszázados, aki a szabadságharc alatt orvosszázados volt. Összesen 7 évet töltött az aradi és kufsteini börtönben szabadságharcos tevékenységéért.

Sírja ma is megtalálható szépen gondozva a katolikus temetőben.

Emlékét utcanév őrzi.

Vörösmarty Sándor hajdani református rektor – szintén nagy idők tanúja volt.

1852-ben részt vett Noszlopi Gáspár összeesküvésében, s ezért 7 év 7 hónapot töltött Kufstein várában.

A XIX. században sok elemi csapás érte a községet. 1838 és 1862-ben nagy árvíz pusztított. 1866-ban nyáron lefagyott az összes termés.

1892-ben hatalmas tűzvész pusztított.

Ekkor az ártéri kúttól kezdve, az erdő felé eső részen minden ház leégett.

Leégtek az iskolák és a templomok is.

A tűzvészt nagy újjáépítés követte.

Az iskolák és templomok is újjáépültek.

A Tanácsköztársaság idején a Magyar Vöröshadsereg kisebb egységei itt állomásoztak.

A második világháború idején német majd orosz csapatok állomásoztak a faluban.

Jelentősebb évszámok, események községünk életében:

A község területe a honfoglaláskor Árpád vezér birtoka volt. István Király e területet a kalocsai érsekségnek adta.

1334. évben oklevélben Szent-Benedek néven találjuk a feljegyzést.

1350. év körül népes település

1529. augusztus 15-én Kalocsa várát elfoglalták a törökök, Szulejmán szultán seregei feldúlták az egész környéket. Szent-Benedeket is elpusztították. A falu lakói vízérrel körülvett Terhelre menekült. Ekkor pusztultak el Lak és Kara helységek is.

1720. évben Bél Mátyás földrajzkönyvében megjegyzi, hogy Szent-Benedek lakói ügyes kertészek.

1838. évben nagy árvíz pusztít.

1849. Gyurtsek István honvéd százados, orvos sok évet tölt Arad és Kufstein börtönében a szabadságharcban való részvétele miatt. 1877-ben halt meg, sírja a katolikus temetőben van.

1852. évben Vörösmarty Sándor tanító részt vesz Noszlopi Gáspár összeesküvésében. Vörösmarty Sándor 7 év és 7 hónapot töltött a hírhedt Kufstein várának nedves pincéiben. 1888-ban halt meg.

1856. október 30-án a község volt jobbágyai 756 hold földet váltottak meg 21.400 pengő ezüst forintért a kalocsai Főkáptalantól, mint földesúrtól.

1862. Nagy árvíz pusztít.

1892. Nagy tűzvész, az iskola, templomok, több mint 40 ház leégett.

1900. A község újonnan megállapított neve Dunaszentbenedek.

1919. A Magyar Vörös Hadsereg kisebb egységei itt tartózkodtak.

1922 A községet bekapcsolják a távbeszélő hálózatba.

1930-32 Megépül a Kalocsára vezető kövesút.

1935 Elkészül a Biskói révhez vezető műút.

1941. Nagy árvíz.

1944. október 31-én éjjel 11 órakor a Szovjet Hadsereg csapatai megszállják a falut.

1945 Földosztás, megalakulnak a pártok helyi szervezetei: Független Kisgazda Párt, Kommunista Párt

1948 Iskolák államosítása.

1949 Egészségház átadása.

1950 A helyi tanács megalakulása, villany bevezetése.

1951 december 21. – Kultúrház átadása.

1952 Mozi létesítése.

1959 Az új iskola átadása.

1960 Új Hajnal néven termelőszövetkezet alakul.

1967 Az új művelődési ház átadása.

1970 Vízműhálózat kiépítése.

1973 Művelődési Ház bővítése – Ifjúsági klubbal.

1979 Művelődési Ház belső felújítása.

1981 Művelődési Házban vizesblokk kialakítása, központi fűtés szerelés, Sportpálya kialakítása.

1989 Művelődési Ház lebontása.

1990 Helyi önkormányzat megalakulása.

1991 Telefonok bevezetése, utcanév változtatások, mindennapos orvosi rendelés

1992 Az új Faluház átadása

1995 Gázhálózat kiépítése, Gyógyszertár átadása, Autómata telefonközpont.

2000. Sportpálya villanyvilágítása.

2000. Millenniumi park átadása.

2001. Napköziotthonos Ebédlő átadása.

2002. Orvosi rendelő és védőnői rendelő felújítása.

Hozzászólások