Nevezetességek

Dunaszentbenedek Község kiemelkedő természeti kincse a Dunapart és környéke. Évente egyre többen látogatnak hozzánk egy kis sátorozásra-pihenésre-fürdőzésre. A Duna-parti ártér erdői kellemes kikapcsolódást nyújtanak a sétálni, pihenni vágyóknak. A település képe igazodik ehhez a szép és nyugodt tájhoz.

Tőlünk elérhető (10-15 km) távolságban rendeteg látnivaló található. Kalocsa ezeréves városa a maga látványosságaival (Paprikamúzeum, Érseki könyvtár, nagytemplom, stb.), valamint a Szelidi-tó is elérhető közelségben van.Körülbelül 60 km-re fekszik a falu Kecskeméttől, a megyeszékhelytől. Könnyen elérhető a város, akár tömegközlekedési eszközökkel, akár autóval. Budapest 120 km-re van, szintén jó a közlekedés.

Dunaszentbenedek természetes növény és állatvilága:

Dunaszentbenedek eredetileg szavannás terület volt. Jellegzetes a Duna vonalát kísérő galéria erdő. Változatossá teszi a régi mocsarak helyén növő dúsabb növényzet. Ez ligetes jelleget ad. Van zárt erdeje is (Benedeki erdő).A természetes mocsári növényzet is kiveszőben van. Csak egyes helyeken, főleg a réten találunk nádat.

Eredeti állatvilága: pusztai, mocsári és erdei volt. Ez azonban a kultúra fejlődésével részben kipusztult.Jellemző állatai: őz, nyúl, vadkacsa, vadliba, gólya, hörcsög, ürge, róka, fecske, pacsirta, gyík, sikló, béka. Kisebb állatokban is gazdag ez a vidék, sok rovarfajta található itt.

Dunaszentbenedek földrajzi helyzete, felszíni képe:

Dunaszentbenedek Bács-Kiskun Megyében fekszik, Kalocsától 13, Dunapatajtól 12,5 km távolságra, közel a Dunához, amely a községtől 1 km-re van.

A Paksi Atomerőmű a faluval szemben terül el a Duna túlsó partján.

Dunaszentbenedek területe 2324 ha, ebből belterület 123 ha, külterület 2158 ha, zártkert 43 ha.

A vidék sajátságosan háromszög alakú. Határai nyugaton a Duna, északon a Solti emelkedés és délkelet irányban a Duna-Tisza közti hátság.

Geológiai kialakulása: a variszkuszi őshegység lesüllyedése következtében tenger borította, majd a tenger üledéke rakódott rá, később a szél munkája következtében lösz rakódott le.

A község és környéke igazi mélyföld, alföldi rónavidék, amelynek felszíni átalakításában nagy szerepe volt a Dunának. Gyengén hullámos vidék, de a szabad látást nem gátolják, sem dombok, sem hegyek. A nép egyes kiemelkedéseket -domb- névvel illet, így beszél terheli dombról, de itt olyan kis emelkedésekről van szó, amelyet még halomnak is alig nevezhetünk.

Dunaszentbenedek vidékének földrajza:

Dunaszentbenedek valamikor nádas, mocsaras vidék volt, ezek már eltűntek. A Duna közelsége régen részben hátrányos volt, mivel többször kiöntött, és az árvíz nagy pusztításokat végzett. Régi feljegyzések szerint 1520-tól kezdve csaknem évről-évre látogatta az árvíz a községet. Különösen az 1838-as árvíz okozott nagy pusztításokat.1862-ben ismét nagy árvíz pusztított, elöntötte az egész községet, csak csónakokkal lehetett közlekedni. Az utolsó nagy árvíz 1941-ben volt. 1956-ban komoly árvíz veszedelem volt, de a falu lakosságának, különösen Kiszli János önfeláldozó munkája, megmentette a községet.

A Duna közelsége azonban előnyt is jelentett kereskedelmi szempontból.

Ma már inkább turisztikai szempontból jelentős. Strandolási lehetőséget biztosít a község és a környező települések lakosai és az ide érkező turisták részére. Nyári időszakban a Duna itt rakja le hordalékát, zátonyosodik. A selymes meleg homokzátony kitűnő fürdőzés, napozás szempontjából. Érdemes ellátogatni a Duna-partunkra.